A gyönyörű, zafírkék Hope-gyémánt a világ talán egyik legismertebb drágaköve. Értékét elsősorban nem a méretének köszönheti, hiszen nálánál nagyobb, sőt, talán szebb gyémántok is léteznek, de különleges színének és még különlegesebb történetének egészen biztosan nincsen párja. Eddig ugyanis szinte minden tulajdonosát romlásba taszította, ezért sokan arra gyanakodnak, hogy a követ megátkozták. Hogy mi az elátkozott Hope-gyémánt titka? Utána jártunk.
Francia királyvér és balszerencse
Indiában találták meg, és onnan 1642-ben hozta el Jean Baptiste Tavernier. 1668-ban nagy haszonnal eladta XIV. Lajos királynak, de azt hamarosan elköltötte, hogy kifizesse fia hatalmas adósságait. Aztután Tavernier visszatért Indiába abban a reményben, hogy visszanyerheti veszteségét, de életét vesztette, mikor megtámadta őt egy falka vad kutya. A király elnevezte a követ a Korona kék gyémántjának és a következő 118 évben a francia koronázási ékszerek között volt tartva, gyakran áthelyezve ékszerből ékszerbe. 1792-ben, a francia forradalom alatt, a gyémántot ellopták. Évekkel később Amsterdamban jelent meg, ahol Wilhelm Fals cégénél átcsiszolást rendeltek meg. Fals fia ellopta a követ, ő maga pedig egészségi problémái, pszichikai kimerültsége és bánata miatt meghalt. A fiú látszólag rájött, mit okozott, és öngyilkos lett. 1830-ban a gyémánt Henry Hope-hoz, egy gazdag bankárhoz került, és azóta az ő nevét viseli az átkozott drágakő. Egyik leszármazottja, lord Francis Hope csaknem becsődült, a házassága tönkrement, amiért a felesége pont a gyémántot hibáztatta.
Az új vevő, a francia bróker Jacques Colot, megőrült és öngyilkos lett, a következő két tulajdonost pedig meggyilkolták. A török szultán, aki 1908-ban vásárolta meg a követ 400 000 dollárért, nem sokkal ezután leszúrta a feleségét és őt pedig az 1909-es forradalomban megfosztották hatalmától. Edward McLean-t, aki 1911-ben szerezte meg a baljós gyémántot, és családját egész életében sajnálatos balesetek üldözték.
Azt mondják, hogy az egyetlen módja annak, hogy lehet a balszerencsét hozó tárgy erejéből kiszabadulni, az annak elajándékozása. Ezért is érdekes, hogy az egyetlen ember, akivel semmi katasztrófa nem történt, mikor megszerezte a Hope gyémántot, az Harry Winston, egy amerikai ékszerész. Ő megvásárolta a gyémántot a McLean családtól és elajándékozta a Smithson intézetnek, hol máig megmaradt mint egy mineralógiai csoda.
Úgy tűnik, a kék gyémánt befejezte ámokfutását, ugyanis jó ideje már, hogy békésen pihen a Nemzeti Drágakőgyűjtemény darabjaként, és azóta sem hozott bajt senkire.
Forrás:
http://www.femina.hu/terasz/az_ekszer_ami_gyilkolt
http://www.life.hu/tested-lelked/ezoteria/20130211-hopegyemant-a-vilag-legveszelyesebb-dragakove.html
http://www.dicholding.com/hu/gyemant/tortenelem/legerdekesebb-gyemantok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése